Nyelvi kategória modell (LCM)
A hétköznapi nyelvhasználat szociálpszichológiai kutatásainak egyik leggyakrabban használt elmélete és elemzési eszköze a Semin és Fiedler nevéhez köthető Nyelvi kategória modell (angolul Linguistic Category Model, rövidítve: LCM, Semin, Fiedler, 1988). A Nyelvi kategória modell az interperszonális cselekvések leírásának konkrét-absztrakt dimenzió mentén elhelyezhető változatait ragadja meg. A modell szerint az interperszonális cselekvéseket az absztrakció öt szintjén írhatjuk le. A legkonkrétabb fogalmazásmód a leíró cselekvő igével (descriptive action verb, rövidítve: DAV) történő leírás. Például: „Józsi megüti Gézát”. A leíró cselekvő igék mindig egy cselekvésre vonatkoznak. A cselekvés kezdete és vége egyértelműen azonosítható. A cselekvésnek van invariáns fizikai jellemzője. Végül önmagában a leíró cselekvő igéknek nincs értékelő jelentése. Ennél absztraktabb az értelmező cselekvő ige (interpretative action verb, rövidítve: IAV) felhasználásával történő leírás. Például: „Józsi bántja Gézát”. Az értelmező cselekvő igék több azonos cselekvésre vonatkoznak. A cselekvés kezdete és vége szintén egyértelműen azonosítható, de a cselekvésnek nincs egyértelmű invariáns fizikai jellemzője. Az értelmező cselekvő igék esetében a negatív vagy pozitív irányú értelmező mozzanat már tetten érhető.
Az állapotot kifejező cselekvő igék (state action verb, rövidítve: SAV) a IAV-ok közeli rokonai, absztraktságuk szintje az értelmező cselekvő igékkel azonosnak tekinthető. Például: „Józsi felbőszíti Gézát.” A cselekvés állapot igék egyedi eseményekre vagy események csoportjára vonatkoznak, de a leírás a cselekvés érzelmi következményeire irányítja a figyelmet. A leírt cselekvés ebben az esetben is egyértelmű kezdettel, illetve befejezéssel rendelkezik, de a cselekvés állapot igének önmagában értékelő jelentése van.Az állapotjelző igék (state verb, rövidítve: SV) hosszan fennálló kognitív vagy érzelmi állapotot írnak le, így kezdetük és befejezésük nem azonosítható. Például: „Józsi utálja Gézát”. A legabsztraktabb kategória a cselekvés melléknévvel (ADJ) történő leírása. Például: „Józsi agresszív.” Ilyenkor a leírás azt implikálja, hogy a cselekvés a célszemély állandó, belső személyes tulajdonsága miatt jött létre.
A szociálpszichológiai vizsgálatok eredményei szerint az interperszonális cselekvés leírásának absztraktsága magyarázó erővel bír többek között az attribúciós következtetések (Semin, Fiedler, 1988), a sztereotípiák terjedésének módjával (Semin, 2000) és a csoportközi elfogultsággal kapcsolatban.
A Pólya Tibor vezetésével, Kővágó Pál és Szász Levente Péter részvételével zajló fejlesztésünk lehetővé teszi az LCM kategóriákba tartozó szavak automatikus lokalizációját angol szövegekben.
Kapcsolódó publkáció:
Pólya T., Kővágó P., Szász L. (2014). A nyelvi kategória modell automatizálása angolul. Magyar Számítógépes Nyelvészeti konferencia, Szeged, 2014.
Hivatkozások:
Semin, G. R., Fiedler, K. (1988). The cognitive functions of linguistic categories in describing persons social cognition and language. Journal of Personality and Social Psychology, Vol. 54 (4) 558-568.
Semin, G.R. (2000). Agenda 2000 – Communication: Language as an implementational device for cognition, European Journal of Social Psychology, Vol. 30(5), 595-612.