Folyó kutatások
A történelmi reprezentációk szociálpszichológiai dinamikája a kibővített Európai Unióban (COST IS1205, 2012-2016)
A projekt keretében az európai nemzetek történelmének szociális reprezentációját vizsgáljuk narratív eszközökkel.
A kollektív áldozati szerep vizsgálata a nemzeti identitás konstrukciójában (OTKA 109009, 2014-2017)
A magyar történelmi pályára irányuló feltáró kutatások rámutattak arra, hogy a magyar történelem kollektív reprezentációjában a külső csoportoktól elszenvedett sérelmeknek központi szerepe van. A korábbi vizsgálatok azt is igazolták, hogy ez a történelmi pálya a magyar nemzeti identitás konstrukciójában sajátos, kollektív áldozati szerephez vezetett. Jelen OTKA pályázat a kollektív áldozat szerep pszichológiai tartalmának és viselkedéses következményeinek részletes feltárást tűzi ki célul. 1. Szisztematikusan manipulált szövegek segítségével azonosítani kívánjuk a kollektív áldozat szerep narratív markereit. 2. Történelmi narratívumok (például történelemkönyvek) elemzésével fel kívánjuk tárni, hogy mennyire jellemző a kollektív áldozat szerep a történelmi reprezentációkban és a közbeszédben 3. Meg kívánjuk vizsgálni, hogy milyen hatásokkal jár az áldozat narratívával való szembesülés 4. Fel kívánjuk tárni a kollektív áldozati szerep narratív továbbadásának, illetve a történelmi traumák feldolgozásának folyamatait. 5. A történelmi traumák feldolgozását illetően nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat kívánunk végezni. Adatokat a narratívumokból a NarrCat nevű tartalomelemző program segítségével kívánunk nyerni (László és mtsai, 2013). A kutatás másik vonulata a kollektív áldozat szerep pszichológiai jellemzőit kísérleti eljárásokkal kívánja feltárni. Ezek a vizsgálatok a kollektív áldozat szerep érzelmi, kognitív és viselkedésbeli megnyilvánulásait térképezik fel. A vizsgálatokba számos olyan változót kívánunk bevonni, például a nemzeti azonosulást vagy a csoportkategorizációt, melyek árnyalhatják a kollektív áldozati szerep érvényesüléseinek feltételeit.
A történeti pálya szerepe a nemzeti csoport identitás konstrukciójában (OTKA 81633, 2010-2014)
Kutatásunkban a történeti pályához kacsolódó csoportközi érzelmeket, illetve a csoportközi konfliktusok kognitív feldolgozásának módjait a nemzeti identitás konstrukció részének tekintjük. A csoportközi érzelmek és kogníció kutatása a nemzetközi irodalomban elsősorban a szociális identitás elméletre (Tajfel és Turner, 1979) illetve a szelf-kategorizációs elméletre (Turner et. al. 1987) támaszkodik. Saját kutatásunkba beépítjük az identitás és a kollektív emlékezet narratív modelljével kapcsolatos eredményeinket is (László, 2008).A tervezett kutatás a történelmi pályát és a nemzettel való azonosulás különböző formáit és erősségét közvetítő változókként fogja fel a múltbeli, jelenbeli és jövőbeli csoportközi konfliktus helyzetek kiértékelésében. Ezáltal feltárja a korábbi vizsgálatainkban leírt magyar történelmi pálya szerepét a jelenbeli csoportközi konfliktushelyzetek észlelésében valamint a rájuk adott válaszokban. A kutatás operacionalizálja a történelmi pályának és az identitásnak a csoportközi helyzetek kiértékelésére, az értékelés implicit nyelvi szempontjaira és az érzelmi válaszokra adott hatását. Eredményei ezáltal összevethetők lesznek, és reményeink szerint árnyalni fogják a kortárs szociálpszichológia három, korábban bemutatott nagy paradigmájának, a nyelvi kategória modellre épülő csoportközi nyelvi torzítási modellnek, a csoportközi érzelmek- valamint a kollektív érzelmek elméleteinek a megállapításait.
Lelki erőforrások és gyógyulás (Adjuváns hipnoterápia hatásvizsgálata közepes-magas rizikójú emlődaganatos betegek túlélésére, immunfunkcióira és életminőségére) (OTKA 109187, 2013-2016)
A pályázati kutatás fő célkitűzése, hogy közepes és magas kockázatú melldaganatos betegeknél, jól kontrollált, prospektív, randomizált vizsgálattal bizonyítsa a kemoterápia alatt alkalmazott adjuváns hipnoterápia túlélésre, életminőségre, betegséggel való megküzdésre és immunaktivitásra gyakorolt pozitív hatását. A hipnoterápia hatását vagy zenei összeállítással vetjük össze (50-50 fős csoportokban, melyekhez társas támogatás vizsgálatára toborozzuk a betegeket, majd random módon soroljuk őket „hipnózis” vagy „zenés” csoportba, melynek tagjai vagy hipnózisban adott standard pozitív szuggesztiókat, vagy kontrollként zenei összeállítást hallgatnak egy óráig a cytosztatikus infúziók és vérképkontrollok alatt), vagy 3 speciális társas támogatás nélküli kontroll csoport adataival hasonlítjuk össze(50-50 fő), akiket a lelki állapot és gyógyulás közötti összefüggés közötti kapcsolat vizsgálatára kérünk fel. A betegek a standard nemzetközi protokollnak megfelelően 3 hetente 4 AC és hetente 12 PAC kemoterápiás kezelést kapnak. Első AC és első PAC kezelésük előtt, kemoterápiás protokolljuk végeztével, majd a 3 éves utánkövetés során 12 havonta mérjük életminőségüket, pszichológiai immunkompetenciájukat és NK sejt aktivitásukat. A betegek szó szerinti átírt. majd tartalom- és narratív elemzésnek alávetett élményeit is csoportok szerint hasonlítjuk össze. A vizsgálat minden mért változó esetében bíztató előzetes eredményeket hozott a hipnoterápia kedvező hatására vonatkozóan. A hipnotikus fogékonyság és az élmények intenzitása mind a lelki, mind a testi immun-modulációs hatások moderátor változójának tűnik.
Csecsemőkortól serdülőkorig: epigenetikai változások a társas-érzelmi környezet hatására (OTKA 108882, 2014-2016)
A korai érzelmi kapcsolatok hosszú távra megalapozzák a gyermek társas fejlődését, és a kutatások mellett a klinikai gyakorlat is rámutatott a korai években kialakuló anya-gyermek kapcsolat minőségének alapvető fontosságára. Az anyai érzelmi kommunikáció zavaraihoz köthető dezorganizált kötődés a későbbi pszichoszociális problémák korai előzménye. Csoportunk korábbi munkája paradigmaváltást hozott a kötődéskutatásban, mert kimutattuk, hogy a dopaminerg ingerület átvitelre ható génvariációk befolyásolják a csecsemő kötődési viselkedését és moderálják érzékenységét az atipikus anyai viselkedésre. A javasolt kutatás célja olyan feltételezhető epigenetikai módosulások – DNS metilációs mintázatok – detektálása, amelyek a gyermek társas-érzelmi környezetének hatására alakulhatnak ki. A kutatás egyik fontos célja a kötődés és történetkonstrukció közötti kapcsolat feltárása.
Lezárt kutatások
Társas megküzdési minták és identitáskonstrukciós folyamatok azonosítása történelmi tárgyú elbeszélésekben (OTKA T 049413, 2005-2009)
Nemzeti és etnikai identitás vizsgálata történelmi eseményekre vonatkozó szövegek narratív alakzatainak számítógépes tartalomelemzése révén (NKFP 6/0074/2005, 2006-2008)
Morfológiai-lexikai szint feletti, magyar nyelvű, tartalomelemző programok kifejlesztése (NKFP 5/027/2001, 2002-2004)